Kiss Tibor kollégánk Jogtudományi Közlönyben megjelent cikkének kiindulópontja a Kúria 2024. április 2-án meghozott azon döntése, amely az ügyvédi munkadíj perbeli érvényesítése tárgyában az ezt követő bírósági gyakorlatot, továbbá a jogalkotást is alapvetően determinálta.
Ezen határozattal szoros összefüggésben áll a BH 2025.112. számú eseti döntés, melynek fókuszában az idegen pénznemben felszámított perköltség pervesztes félre hárítása áll. A Kúria abban a kérdésben foglalt állást, hogy ennek megfizetésére az ellenérdekű fél kötelezhető-e. A döntés nemcsak polgári eljárásjogi, perköltséggel kapcsolatos jogintézményeket érint, hanem polgári anyagi jogi (kártérítési jogi), valamint közjogi aspektusai is vannak. A döntés, mint precedens határozat kritikája áll a jelen írás fókuszában, de bemutatásra kerül az annak megalkotásához vezető eltérő ítélőtáblai gyakorlat is, valamint kritikai észrevételek kerülnek megfogalmazásra a 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet azon szabályával kapcsolatban, mely szerint az ügyvédi munkadíjat forintban kell felszámítani.